Megmondom őszintén, én is most jöttem rá. A régi képeimet nézegettem egyik nap, elég sok volt közülük a megsárgult színű. Ezek az első és második világháború között készültek, nagyapám, nagyanyám, nagybátyám különböző helyeken. Jól emlékszem, mindre, nagymamám részletesen elmagyarázta, mikor és hogy volt. Ennek persze már ötven éve. És a képek akkor is sárgák voltak már. Ráadásul a legöregebb, az 1915-ben készült tökéletesen fekete-fehér. Tehát öt éves korom óta ezen képek állaga egyáltalán nem változott. Nyomban eszembe jutott a számtalanszor már betanult és tudott tananyag: a hagyományos ezüstbromid alapú fényképek rendkívül stabilak, ezer év múlva is megmarad a színűk, még a nap sem fakítja ki. A magam képeiből tudom, hogy azok a nagyításaim foltosodtak meg, vagy sárgultak meg, amelyeket nem jól fixáltam ki, vagy eleve ki sem fixáltam. Maximum három év múlva megsárgultak. Majd maradtak a mai napig ilyen sárgák. Viszont hány és hány sárga, barnás árnyalatú papírom volt nekem is, amikre ugyan nem nagyítottam, de ajándékba kaptam nálam idősebb fotósoktól. Egyszerűen a köztudatban úgy ült meg, hogy a régi képek megsárgulnak egy idő után. Tehát rakjuk helyre a dolgokat: a régi képek nem sárgulnak meg, csak akkor, ha nagyon nagyon rosszul dolgozták ki. Ez pedig nem jellemző a régi mesterekre./csak rám/De azok a selejtesen kidolgozott képek is igen hamar megsárgulnak, mikor még nem számítanak réginek. A régi, sárga és barna képek kezdetben is sárgák és barnák voltak. Viszont ami tényleg igaz, az a hetvenes-nyolcvanas években bejött színes képek elsárgulása és elhalványodása. Azok bizony igazak. A szemem láttára fakultak ki az Ofotértban és Főfotóban kinagyított képeim. Hogy hogyan történt ez meg, nem tudom pontosan. Ugyanis az általam kilaborált színes képekre ez nem jellemző. Az 1986-tól laborált színes képeim most is gyönyörű színűek. A titok egyszerű: Agfa papír, Agfa kidolgozó készlet. Az Orwo és hasonló kétes értékű termékekre nem volt jellemző ez. Jaj, és egy rossz hírrel kell zárjam: a mai tintasugaras nyomtatókkal. Az ebből kijött nyomtatványok látványos színelhagyása mindenki előtt tudott dolog. Jobban megmaradnak a huszadik század első feléből származó fényképeink, mint a tíz évvel ezelőttiek.
Kosár
Portréfotóinkról írták:
Kedves Attila!
A tanácsod ellenére nem avatok be senkit a kiválogatásba, mert azok, amiket kiválasztottam és lentebb listázok azok annyira kellenek, hogy nagyon. Szóval ezekről és ezek helyett másikra egy mennybéli angyal sem tudna rábeszélni. Van köztük egy übergigamega, szerintem ilyen kép sztárokról készül.....
Összességében az egész nagyon, nagyon tetszik. A képek változatosak, dinamikusak, tele vannak vitalitással, a kompozíciók szenzációsak a fények játékától pedig lehidalok. El nem tudom mondani mennyire hálás vagyok azért a hozzáállásért, profizmusért amit képviseltél és nyújtottál. Köszönettel
Dani
Kedves Attila!
Köszönöm szépen a fotózást. Nem voltam teljesen ráhangolódva, de így is nagy élmény volt. 🙂 4db plusz képet kérnék a kifizetett 5 felett. Tímea
Kedves Attila!
Nagyon köszönöm a munkádat/munkátokat és valóban élmény volt megtapasztalni azt a profizmust és szeretetteljes légkört melyben részem lehetett a fényképezés alatt. Köszönöm a kedves szavakat is, és igen, nyugodtan közzétehetsz képeket rólam, megtisztelő számomra.
Üdvözlettel és tisztelettel
Zákány László
Kedves Attila,
Nagyon köszönöm a képeket, minden várakozásomat felül múlták.
Üdvözlettel,
Horváth Tamás
Kedves Kaszás Attila!
Köszönjük az elkészült képeket, és a videót is. Nagyon elégedettek voltunk mindennel, csak ajánlani tudjuk Önöket!
Üdvözlettel: Brigi és Laci 2022.06.01.
Attila! A fotóid osztatlan sikert hoztak a társkeresőn, akkora a kereslet, már nem tudom kezelni az oldalt! Ez nem vicc, tényleg! Gondoltam megosztom veled az infót, elkövető vagy, minimum társtettes!!
Köszönöm! További jó munkákat neked! GY.E
Kedves Attila!